Világ életemben utáltam futni. Aztán a sors közbeszólt, és mivel más mozgásformára nem nagyon volt lehetőségem, a kemó alatt elkezdtem kocogni az erdőben - egyik héten pihenés/túlélés, pihenő héten két-három alkalom, 3-4km. Aztán utána ez megmaradt - az erdőt előtte is szerettem, és úgy voltam vele, hogy ha kemó alatt ki tudtam menni, akkor holmi eső/sár/hideg már nem fog tudni visszatartani. És nem is tud. Következő évben még kb. csak ugyanezt a ritmust tartottam - heti két kis kör -, de aztán beütött a covid és a home office, én meg elkezdtem növelni a távokat és a tempót.

Érdekes visszanézni, hogy kezdetben a 3-4 km-es köreimet azzal a tempóval futottam, mint nemrég az 50+ km-es Vérmókus kört.

Az energiazselék mocskos drágák, úgyhogy úgy döntöttem, hogy csinálok magamnak.

Íme a recept, amit használtam:

A legtöbb bejegyzésem a kollégáimnak tartott kiselőadások vázlatai, és lusta voltam lefordítani őket, szóval érdemes az angol részben nézelődni :)

Újév környékén sokan számokkal foglalták össze az elmúlt esztendőt, én - szándékosan - csak most teszem ezt meg. Íme az én számaim: -11 cm vastagbél -23 db nyirokcsomó 22 cm-es vágás a hasamon, 27 fém kapoccsal összekapcsolva 4 CT, 1 MRI vizsgálat 2 kolonoszkópia 1 izotópos csontvizsgálat 20+ laborvizsgálat/vérvétel (kb. 50 ampulla) ~700 óra infúzión ~100 óra sorbanállás, várakozás dokira kb. egy hét alatt -8 kiló 4 kiégett véna 200 hasba szuri (saját kezűleg) ~ 1g oxaliplatin, 10g leucovorin, 60g fluorouracil TL;DR: menjetek el szűrővizsgálatokra, egy vastagbéltükrözés igen könnyed időtöltés egy felvágott hashoz vagy egy kemóz képest.